Tizenkilencedik fejezet

Tenel Ka a jedi nyugalmi technikát alkalmazta, remélve, hogy Vonnda Ra nem veszi észre idegességét. A tábor melletti homokos területen álltak, amelyet az éjnővérek leszállópályaként használtak. Luke közönyösnek látszott, de Tenel Ka érezte a férfi nyugtalanságát.

– Ott van! – mutatott Vonnda Ra a horizontra, ahol megjelent egy ezüstösen csillogó pont.

Az űrhajó gyorsan közeledett, a pont egyre nagyobb lett.

– Szerencsétek van – mondta Vilas. Vonnda Ra kérdően nézett a fiatalemberre, aki vállat vont.

– Üdvözöltem a közeledőt. Az egyik legügyesebb fiatal nővér, Garowyn, fog elvinni benneteket a kiképzőhelyre.

Tenel Ka úgy vélte, hogy Garowyn szintén éjnővér, mivel a neve határozottan dathomiri származásra utalt. Vajon honnan került elő ennyi éjnővér ilyen rövid idő alatt? – tűnődött a lány.

Mindössze húsz év telt el azóta, hogy a szülei és Luke Skywalker eltörölték a föld színéről az éjnővéreket. Most pedig megjelent az éjnővérek újabb generációja, felnőtt férfiak és asszonyok, akik az erő sötét oldalához tartoznak. És megjelent a Dathomiron a Birodalom, szövetségeseket keresve.

Tenel Ka összeszorította a fogait: Ennyire gyengék lennének az itteni emberek, hogy nem tudtak ellenállni a sötét erőknek? Elhatározta, hogy nem fogja használni az erőt, hacsak fizikai ereje és ügyessége révén nem sikerül megoldania egy feladatot.

Az űrhajó lágyan leereszkedett a közelükben.

Bár Tenel Ka tudta, hogy a hajó az éjnővéreké vagy azoké, akik elrabolták Jacent, Jainát és Lowbaccát, mégis el kellett ismernie, hogy csodálatos alkotás.

Az űrhajó nem volt túl nagy, legfeljebb húsz ember szállítására tervezték, de a vonalvezetését olyan gyönyörűnek találta, hogy legszívesebben végigsimította volna az ujjaival. Az egész hajón látszott, hogy birodalmi tervezés, de a lány nem tudta azonosítani, mivel még sohasem látta ezt a típust.

Luke elismerően füttyentett, majd félhangosan megjegyezte:

– Kvantum védőpajzs?

– Pontosan – mondta elégedetten Vilas.

Amint az űrsikló rámpája kinyílt, Vonnda Ra előrelépett, hogy köszöntse a gépből kilépő asszonyt. Tenel Ka meglepődött, amint meglátta a Vonnda Ránál csaknem fél méterrel alacsonyabb teremtést. Erőteljes felépítése azt a benyomást keltette, hogy könnyebb lenne átugrani, mint megkerülni. A látogató bronzvörös haja a derekáig ért, és hajfonatait gazdagon díszítette tollakkal, mint általában a dathomiri harcos asszonyok.

A formális köszöntések után a pilótaasszony megállt Luke és Tenel Ka előtt. Nagy nyusziszemével végigmérte őket.

– Ti vagytok az újoncok?

Mielőtt Tenel Ka válaszolhatott volna, Vilas közbeszólt, mint aki mindenáron beszélni akar a pilótával.

– Rendkívüli képességekkel rendelkeznek, Garowyn kapitány.

Tenel Ka feszültséget, reményt és vágyakozást érzett a férfi hangjában. Úgy tűnt, Vilas titkon szerelmes Garowynbe. Az asszony csillogó barna bőre nagyszerűen illett szűkre szabott, vörös tunikájához. Kihívó külleme ellenére Tenel Ka mégis félénknek találta az asszonyt.

– Inkább a felszerelés kirakodásánál tedd magad hasznossá, Vilas – rázta le magáról a fiatal ember közeledését Garowyn. – Ezt a két újoncot majd én rendezem.

Vilas kedvetlenül fogott hozzá a szállítmány kirakodásához. Az asszony viszont határozottan élvezve szerepkörét, kihívóan végigmérte a regrutákat. Azután nyájas mosoly terült szét az arcán.

– Mit szólsz a hajómhoz, az Árnyűzőhöz? – kérdezte Tenel Kát.

– Csodálatos – válaszolta őszintén a lány. – Még sohasem láttam hozzá hasonlót.

– Meghiszem azt! – lelkesedett Garowyn. – Valóságos remekmű – mondta, majd észrevette, hogy kissé udvariatlanul viselkedett Vonnda Rával és Vilasszal. – Nem akarok túl sok időt vesztegetni. Gyertek a fedélzetre! Amint befejeztük a rakodást, azonnal indulunk.

Azzal megfordult, és visszament a fedélzetre.

Luke és Tenel Ka pedig követte.

Amint az Árnyűző fénysebességre gyorsult, és eltűnt a hipertérben, Garowyn automata irányításra kapcsolt.

– Az utazás két napig fog tartani – mondta Garowyn, kilépve a pilótafülkéből. – Remélem, jól fogjátok érezni magatokat!

Azután az asszony megmutatta nekik a szállásukat, a parányi étkezőfülkét, és nagyjából mindent. Szemmel láthatóan nagyon büszke volt a hajójára.

– Ezek pedig a mentőkabinok – mutatott körbe. – Minden lakófülkéhez tartozik egy, és vészhelyzetben ezekkel lehet elmenekülni a megsérült űrhajóról. A kabinokat teljes túlélési felszereléssel látták el. Folyamatos rádiójeleket sugároznak ki, amelyeket fognak az Árnyakadémián… Egyébként ez az úticélunk. Ott fogjátok tökéletesen kifejleszteni a képességeiteket.

Luke és Tenel Ka egymásra pillantott. Tehát létezik egy másik akadémia; ahol a sötét lovagokat képezik: az Árnyakadémia.

Garowyn a fejébe vette, hogy próbára teszi az Árnyakadémia leendő hallgatóit. Mivel a Dathomirról származott, ahol a férfiakat másodrendű lénynek tekintették, ezért kérdéseit kifejezetten Tenel Kának tette fel.

Amikor Garowyn megkérdezte, mekkora gyakorlattal rendelkezik, Tenel Ka igyekezett őszinte választ adni.

– Már régóta próbálkozom az erő használatával, és úgy érzem, hogy elég erős vagyok. De mégis inkább szeretnék mindent elérni a fizikai képességeim révén.

Garowyn ezen jót nevetett.

– Majd megváltozik a véleményed. De miért akarsz többet tanulni?

Tenel Ka egy pillanatig habozott a válasszal.

– Talán éppen azért, mert nem bízom eléggé a tudásomban. Szeretnék az erő igazi urává válni.

Garowyn bólintott, majd Luke felé fordult.

– Nem tartok fénykardot az Árnyűző fedélzetén, de hamarosan meggyőződünk a képességeidről.

Ezután Garowyn úgy tett, mintha napi teendőit végezné, de közben mindig beiktatott egy-egy apró próbatételt, mintha az csak véletlen lenne.

Luke ügyesen reagált a tesztekre, nem zökkentve ki Garowynt a játékból.

Tenel Ka viszont egyre idegesebb lett az apró elejtett tárgyaktól, amelyeket meg kellett állítaniuk, mielőtt földet értek volna.

Tenel Ka már kezdett belefáradni Garowyn gyerekes játékaiba, amikor egy titánötvözetből készült tárggyal kellett megbirkóznia. Egyszerűen hagyta, hogy a tárgy leessen a földre.

– A büszkeséged a gyengeséged jele – mondta önelégülten az asszony. Azután behunyta a szemét, és kinyújtott kezével Tenel Ka felé tartotta.

A lány érezte, hogy a hátán végigfut a hideg, a gyomra összeszorult. Le akart ülni, de nem volt hová. Tudatában megállíthatatlanul nőtt a harag, és mindenáron szabadulni akart a ránehezedő sötét erő szorításából.

Garowyn krémbarna arca kegyetlen kifejezést öltött.

– Igen… – mondta diadalmasan. – Próbálj ellenállni! Használd a haragod!

Ráeszmélve, hogy Garowyn mit akar, Tenel Ka teste elernyedt. Abban a pillanatban Garowyn szorítása megszűnt, és Tenel Ka megértette, hogy az éjnővér nem is olyan erős, mint ahogy ő gondolta.

Bizonyára Garowyn is érezte, hogy Tenel Ka már komoly tapasztalatokkal rendelkezik, ezért nem piszkálta tovább.

– A büszkeséged ezúttal a hasznodra vált – mondta. – De máskor talán a bukásod okozza.

– A bukás már csak ilyen – jegyezte meg csendesen Luke. – Azt hiszem, én meg tudom csinálni…

Garowyn ajkai gúnyos mosolyra húzódtak.

– Mit? A bukását tudod okozni valakinek?

– Ugyan, dehogy – felelte alázatos képpel Luke. – Fel tudok emelni bármit… Sőt, akár egy embert is.

– Igen? – nézett az asszony kihívóan Luke-re. – Hát, lássuk, mit tudsz!

Karba tette a kezét, és hatalmas nyusziszemével Luke-ot bámulta. Azután a szeme kocsikerék nagyságúra guvadt, amikor a lábai elszakadtak a földtől, és egy méter magasra emelkedtek.

– Azt hiszem, legfőbb ideje, hogy megismertesselek benneteket a sötét oldal erejével – mondta dölyfösen.

Luke egy kicsit lejjebb eresztette Garowynt, majd körbevitte a szobában. Tenel Ka csodálkozva figyelte, hogy kinyílik az egyik mentőkabin ajtaja, majd az éjnővér besiklik a szűk nyíláson.

Az ajtó bezárult, és a mentőkabin kirepült a világűrbe.

– Skywalker mester! – kiáltotta meglepetten Tenel Ka. – Most értettem meg igazán, mit jelent az, hogy megoldani egy helyzetet.

Luke a lányra pillantott, azután nevetni kezdett.

– Tenel Ka! Kitaláltál egy viccet. Jacen büszke lenne rád.

Néhány órával később, miután kiléptek a hipertérből, a robotpilóta figyelmeztette őket, hogy az úticéljuk közelébe értek. Luke és Tenel Ka a pilótafülkében ültek és várták, hogy feltűnjön előttük egy bolygó, egy hold vagy egy űrállomás.

De nem láttak semmit.

– Gondolod, hogy elromlott a robotpilóta? – kérdezte Tenel Ka. – Vagy rossz koordináták lettek beprogramozva?

– Nem hiszem – mondta Luke. – Várjunk még…

Azután, mintha függönyt húztak volna el, megjelent egy űrállomás.

– Az Árnyakadémia – suttogta Tenel Ka.

– Ügyesen elrejtették – jegyezte meg Luke.

Amint az Árnyakadémia felé közeledtek, az űrállomás egyik dokkja kinyílt. Luke megérintette Tenel Ka vállát.

– A sötét oldal nem erősebb! – mondta.

Tenel Ka nagyot sóhajtott.

– Ez tény – bólintott, kedvenc kifejezését használva.